Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miben különböznek az indigók másoktól?

2009.04.16

 

 

 

Kép

 

Az eltérő személyiségjegyeken és jellemvonásokon kívül nagy különbség van abban is, hogyan reagálnak konfliktushelyzetekben.

 

~         A "normális" gyerekek/felnőttek inkább lenyelik a megaláztatásokat, elfogadják alárendelt helyzetüket és engednek, akkor is, ha igazságtalanul bánnak velük. Az indigók ezzel szemben radikálisabban reagálnak: ha leereszkedően bánnak velük, nevetségessé teszik őket, azt többnyire totális bizalomtörésnek élik meg, amelynek súlyos következményei lehetnek.

 

~         Egy indigó mindig pontosan tudja, mikor hazudnak neki. Ha számára fontos dologban hazudnak neki, a hazugságnak többnyire az a következménye, hogy visszahúzódik, és NEM BÍZIK TÖBBÉ AZ ILLETŐBEN, olyannyira, hogy akár minden kapcsolatot képes megszakítani azzal, aki ennyire képes volt fájdalmas sebet ejteni rajta. Az indigók számára a bizalom nagyon fontos! Sokkal fontosabb, mint egy átlagember számára. Épp ezért ennek a bizalomnak az esetleges súlyos megsértése rendkívüli lelki fájdalmat okoz az indigó emberek számára.

 

~         Az indigó embereket nehéz meggyőzni róla, hogy nem kaphat meg mindent, amire csak igényt tart. Király vagy királynő, és úgy is viselkedik. Sok, bizonyos tekintéllyel rendelkező ember érzi ezt a nem megalapozott büszkeséget és makacsnak, önfejűnek, nehézkesnek látja emiatt őket.

 

~         Ha sok "régi minták szerint működő" ember között egyedüli indigóként él valaki, akkor környezete nagyon rövid idő alatt alkalmazkodásra képtelen rendbontónak és kívülállónak fogja őt bélyegezni. Belül azt kiáltja: "Miért nem ismer fel engem senki? Miért nem értenek meg a többiek? Miért tesznek így?" Ilyenkor gyakran dühössé és frusztrálttá válnak, és elkezdenek lázadni. Ezt egyre többször tapasztalhatjuk szociális környezetünkben: munkahelyen, a családban, az iskolában és az óvodában.

 

~         Az indigók bármire készek, hogy méltóságukat, nézeteiket, és tudásukat megvédjék és megmutassák a világnak.

 

~         Ha lényünket nem tartják tiszteletben, többnyire jellemünk és személyiségük negatív oldala bontakozik ki, ami még jobban megterheli a családot és a környezetet. Az ADD és ADHD (figyelemhiány szindróma és mozgással járó nyugtalanság vagy hiperaktivitás) például csak a legismertebb következmények. Éppígy kialakulhat a főnökökkel/tanárokkal/szülőkkel szembeni agresszió vagy a totális unalom, ha nem "saját világukban" vagy számítógépes játékokban merülnek el. A nagymértékű bizalmatlanság másokkal szemben és a szociális izoláció már mindennapos témákká váltak.

 

 

Ha azonban helyesen értelmezzük ezt, és megértéssel irányítgatjuk őket, akkor egészséges önértékelés alakul ki bennük, és be tudnak illeszkedni környezetükbe.

Az indigó gyerek lehet áldás vagy nagy kihívás is, aszerint, hogy milyen környezetben élnek.

 

Talán kérdezzük meg önmagunkat, hogyan reagálnánk, ha ilyen nagy elkötelezettség-érzéssel, velünk szemben ellenségesen viselkedő világban élnénk, tudva, kik vagyunk, anélkül, hogy környezetünk el ismerne?

És mit éreznénk, ha mindehhez még kívülállóként és rendbontóként kezelnének, nem pedig királyként, akik pedig valójában vagyunk?

 

Ezek a gyerekek vagy kiszállnak a realitásból és elmerülnek saját világukba a túlélés érdekében, vagy ennek épp az ellenkezőjét teszik, vagyis lázadnak és segítségért kiáltanak.

Ez az a pont, ahol sok szülő és tanár a pszichés gyógyszereket látja az egyedüli megoldásnak. Gyógyszert adnak a gyerekeiknek, hogy valamelyest normális csa1ádi életet tudjanak élni, amelyben mindenki kibontakozhat. Ez végszükség esetén segíthet, de nem szabad ebben látni az egyedüli megoldást. Sürgősen át kell alakítani gondolkodásmódunkat ebben a témában, meg kell változnia ennek a helyzetnek! A mai napig nincs világszerte működő hálózata az érintetteknek, szülőknek, tanároknak, terapeutáknak és nevelőknek. Csak lassanként kezdünk információkat cserélni egymással ezekről a felnőttekről és gyerekekről. Az Internet olyan modern csatorna, amely az egész földet átfogja, és így lehetővé teszi ezt a fajta tapasztalatcserét nemzetközi szinten is. Meg érett az idő, hiszen egyre több ilyen gyermek jön világra, és viselkedésükkel kényszerítenek bennünket, hogy meglássuk a valóságot, vagyis jobban mondva a valótlanságot.

 

Kép

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.